Egy hetes felcsigázó képsorozattal próbáltam megragadni az olvasók fantáziáját. Egy héten keresztül láthattatok különböző férfiakról készült képeket. Néhány kép talán megnyugtató volt, több azonban felzavaró, idegesítő, talán dühítő is. Milyen jogon nevezem én pl. Justin Biebert férfinak? De gondolom pár olvasónak az is eszébe juthatott, lehet-e teljes értékű férfinak nevezni egy nem ép testű embert?

Mint oly sokszor, most is Európa bölcsőjébe tekintünk vissza. „Ép testben ép lélek”, hangzik az "ősi" mondás. Azaz ha a tested nem ép, a lelked sem lehet az? És ha nem tehetsz róla? Hasonlóakkal rohantam ki magamban ez ellen az ősi "okosság" ellen. Pedig nem egészen erről van szó, sokkal inkább annak fontosságáról, hogy a korabeliek szerint az istenektől kell kérni az épséget: az ép testet és az ép lelket is.[1] Ez persze sokat nem változtat a tényen: már az ógörög világban is megjelent az ideális testkép. Elnézve az akkori sportolók megjelenítését, elmondható, hogy a szikár, kidolgozott izomzatú, de lényegében gazella alkatú férfi test volt az ideál.

A későbbiekben ez nyilván alakult, változott. Néha a testesebb és izmosabb forma volt a tökéletes, aztán egy időben az egészen kisfiús alkatot ábrázolták előszeretettel. Olyan is volt már, hogy kifejezetten a nem main stream testképet hozták előtérbe a művészetekben. Sőt, az absztrakt ábrázolások merték megmutatni a „nem normális” testet is. De nekem úgy tűnik, hogy ezek csak időleges kitérők, amik eddig nem tudtak komoly eredményeket elérni. Az emberek mindig visszatekintenek a régi ideálokra és hangoztatják a jól ismert mondást : „Ép testben ép lélek”. Mindezt anélkül, hogy tudnák mit jelent és mennyit ártanak vele maguknak. Ugyan is van egy másik mondás is: „Senki sem tökéletes”. Nem furcsa, hogy létezhetnek ilyen egymásnak ellentmondó dolgok? Most akkor melyik igaz?

Senki sem tökéletesnek születik. Azaz senki sem teljesen szimmetrikus, mindenkin vannak hibák, torzulások. A későbbiekben keletkeznek sérülések amik nyomot hagynak és különböző betegségek is, amelyek megint csak kihatnak a testünkre. Mégis, máig él az a kép, hogy akinek nem tökéletes és izmos a teste, az nem férfias. Mi több, csak kisfiú lehet. Mert akinek vékony a teste, netán még befelé vagy kifelé áll a mellkasa, nem férfi. De nem lehet férfi az sem, aki beteg. Igen kevesen akarnak például szexuálisan férfiként tekinteni a nem ép testű férfiakra. Merthogy nagy részben erről van szó.

Erről egyébként eszembe jutott egy középiskolában elhangzott beszélgetés. Pár osztálytársam éppen nagyon filozofikus hangulatban volt és arról beszéltek, hogy mitől férfi a férfi és mitől nő a nő. Jöttek itt a megszokott sztereotípiák és elvárások, mígnem az egyik lány azt mondta: A férfit a nő teszi férfivá és fordítva. Nem is akarnék sok szót fordítani erre a kijelentésre, de azért elég jól leszűrhető belőle a kirekesztő jelleg, mert megint nem a valódi válágot tükrözi vissza.

A testünk mindig is a saját játszóterünk és kísérletezéseink helyszínéül szolgál. Az életben evolúciós és társadalmi hatások miatt szexuális mérőeszköz. A jó test és a rossz test megjeleníti a fejekben a jó szexet és a rossz szexet. Részben talán ezért is, de mindig próbálták méricskélni a testet. Az aranymetszést is próbálták ráerőltetni az emberi testre, mondvaán előfordul a természetben is ez a fajta arányosság. De méregetjük a derékbőségünket, mellbőségünket, szexuális méreteinket, a bicepszünket…stb. Mindig valami ideálnak akarva megfelelni.

Biztos van olyan már, aki elérte az ideális testet. Én még nem tudok ilyenről a közvetlen környezetemben, legalább is nem volt téma. De a legtöbb ismerősöm jelenleg sportol valamit. Én is így teszek. Mindannyian ráfogjuk arra, hogy egészségesek akarunk lenni (mintha a sportolás nélkül az nem menne). Személy szerint én is az ideális testet szeretném elérni. Rám is az a társadalom hatott mint a többiekre. Nem is kevés fejfájást okoz egyeztetni az elveket a fejemben. Bár nyilván sokaknak van vagy volt olyan rokona, aki 90 évig élt és életében nem sportolt egyszer sem. nekem is volt. Na velük akkor mi van? Lehet, hogy nem a testünk folytonos gyötrése a megoldás a hosszú, egészséges élethez?

Már babakorban elkezdődik az idealizálás. 3,5 kg, 56 cm. Szép nagy baba. De ki az aki mondogatná, hogy 3 kg, 50 cm. A nagy baba az erős és életképes baba. Aztán jönnek az orvosok és megmondják a gyerekre, hogy túl gyorsan/túl lassan hízik. A gyermek megeszi a napi tejadagját amennyit ő szeretne és ha nem eszik „eleget” tápszerezzük. Persze ha eztán túl gyorsan hízik, akkor is baj van. Már kisbaba korunkban sem felelhetünk meg a világnak. Aztán kisgyermek korban sem. A legjobb barátom panaszolta el, hogy egyszerűen nem lehet olyan ruhát venni, ami jó a gyerekre. Amielyik nadrágnak jó a dereka, annak nagyon hosszú a lábrésze és fordítva. Persze nyilván ebből a gyerek mit sem vesz észre, mert boldogan éli a kis életét. De a családban azért téma és a fejekben ott van a gondolat. Én sem találok magamra olyan nadrágot amihez ne kellene övet vennem, hogy ne essen le rólam (és hogy a hosszúság megfelelő legyen). Aztán a későbbiekben ott lesznek a bmi kalkulátorok, amik instant megmondják neked, hogy kórosan sovány vagy. De nem baj, mert kigyúrtan meg túlsúlyos. Az megint más kérdés, hogy a nagyszüleidnek nem lehetsz elég husi. Nekik mindig egyszálbelű leszel.

Aztán persze a médiából is megkajuk az adagunkat. A férfi modellek kivétel nélkül izmosak. Időközönként azért megjelennek a vékony alkatok is, de inkább idény jelleggel és esetükben is megfigyelhetőek a kidolgozott izmok. De a férfi termékek reklámaiban is hasonló tendencia figyelhető meg. Az már más kérdés, hogy a szőrősségben nincs megegyezés. Ami igaz, hogy a szőrösség a férfiasság jele (nem véletlen jellemző a nők nagy részénél, hogy borotválkoznak) és ha egy férfi borotválkozik (és nem csak az elfogadott testrészekről beszélek) akkor az máris férfiatlan. De ebből is jöhetnek ki vicces dolgok. Az arcon mondjuk elfogadott és elvárt? a borotválás, a nemi szerv esetében folyamatosan ellenkező véleményeket hallok, ahogy a mellkas esetében is. Azt már valaki kérdezte, hogy mit gondol erről az adott személy? De úgy igazán, legbelül. Nálam már az is megkérdőjeleződik, hogy urai vagyunk-e a saját testünknek? Nem mindig csak azt csináljuk vele amit elvárnak tőlünk? És ha valaki a mellkasát borotválni akarja de mást nem? Nem teheti meg, mert nem fog megfelelni az elvárásoknak.

Néha humoros néha pedig megalázó és dühítő olvasni a mostanában divatos kis „gyúrós” füzetecskéket és könyveket amiket testépítők írtak. Süt belőlük a feljebb leírt gondolkodás a testről. Azaz aki nem edz vagy sportol (sőt, nem testépítő) az elhanyagolja a testét vagy lusta. Mert hogy ugye elvárások vannak. Az persze nem érdekes, hogy ezek miatt a vélemények miatt már-már betegesre növelik magukat egyes férfi testépítők, teljesen nonfunkciós és még csak nem is „szép” (nem definiálva a szép fogalmát) izmokat építenek.

A feljebb ismertetett elvárások miatt van az, hogy az emberek többsége kiakad, mikor Justin Biebert a férfiak közé sorolom, vagy az, hogy emberekben kialakulnak mániákus sportolási, testedzési szokások. S bár nem ismerem az anorexiát, de bizonyos szempontból hasonlónak tűnik ez nekem a férfiak esetében.

A fentiekkel egyébként nem a sportolás ellen kelek ki. Szeretek sportolni, mert kikapcsol és jól érzem magam közben és utána. Vigyázzunk a testünkre amennyire tudunk, mert egy van belőle. Ugyan a normák már belénk építették az elérni kívánt ideálokat és az ehhez szükséges gondolkodásmódot, de próbáljunk meg kicsit kilépni ebből a világból és kérdezzük meg magunkat: Tényleg úgy kell kinéznem mint xy-nak? Egyáltalán nézhetek-e én ki úgy? Jól érzem magam a bőrömben? Az, hogy túl soványnak/kövérnek gondolom magamat hatással van az egészségemre vagy igazából minden rendben van, csak ilyen alkat vagyok? Arra bátorítom az olvasókat, hogy gondolkozzanak erről kritikusan, olvassanak utána és vizsgálják meg, hogy vajon miért van ideális testképe minden korszaknak.

Ezek miatt a dolgok miatt van az, hogy ha Justin Bierberről kiteszek egy képet és besorolom férfinak, az emberek megdöbbennek. És akkor a férfi társadalmi szereperkről nem is beszéltem. Azaz lehet-e férfia az, aki otthon marad a gyerekkel, viszi a háztartást, míg a felesége dolgozik? De ebbe a témába már nem ütöm az orrom, meghagyom a nagyoknak. Sok nagyon jó szakembertől olvashattok gender témában szakirodalmat.

A bemutatott 13 képen szereplő emberek egyébként mind férfiak. A férfi egy nemet jelöl és én a nemükre gondoltam :D

Képek forrása

http://www.ancient.eu.com/uploads/images/1023.jpg

http://www.activeliving.com.au/wp-content/uploads/2012/10/Body-Builder1.jpg

[1] www.szentistvanradio.hu/latin_gorog/Latin_gorog_mindenkinek19.doc‎